2021-ben már érvényben lesznek az új épületekre  vonatkozó szigorú energiahatékonysági előírások, amelyek egyik eleme a 25% megújuló energia felhasználásának kötelezettsége. A rendelet így fogalmaz: „Az épület energiaigényét legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.” Hivatkozás: 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. 

Azon új épületeknek kell megfelelniük az új követelményeknek, melyek

•  végleges használatbavételi engedélye 2020. december 31. után kerül kiadásra, vagy
• építése hatósági jóváhagyással 2020. december 31. után zárul le.

Milyen következménnyel jár, ha az épület nem felel meg a 25%-os követelményeknek? 

Amennyiben az épülő ingatlant úgy tervezték, hogy nem felel meg az új követelményeknek és az építtetők 2020. december 31-ig nem szerzik meg a végleges használatbavételi engedélyt, illetve hatósági bizonyítványt, úgy az építtetőnek gondoskodnia kell az új energetikai előírásoknak megfelelő tervdokumentció módosításáról.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint nincs kivétel a fenti szabály alól, továbbá az építtető felelőssége, hogy a szükséges határidőre befejezze az építkezést vagy az épületet a közel nulla energiaigényű épületre vonatkozó jogszabályi követelmények megfelelően átalakítsa.

Azok az épületek, melyek nem felelnek meg az új követelményeknek, 2020. december 31. után nem kapnak használatbavételi engedélyt vagy az építkezés befejezésének bejelentését a hatóság nem hagyja jóvá.

Azoknak, akiknek csúszik az építkezésük, szükséges gondolkozniuk azon, hogyan tudnak megfelelni a 25%-os feltételnek. Nekik a legkézenfekvőbb megoldást a napelemes rendszerek jelenthetik. Nem is beszélve a generál kivitelezőkről, akiknek ugyanúgy reagálni kell a változásokra. 

A törvényt ha gyakorlatban vizsgáljuk, akkor ha például új családi házat szeretnénk építeni, akkor annak minimum a BB besorolást el kell érnie ahhoz, hogy megkaphassuk rá a használatbavételi engedélyt. Ennek a szintnek az eléréshez annak a speciális feltételnek is meg kell felelni, hogy az összes energiafogyasztás legalább 25%-ának fedezésére megújuló energiaforrásokat kell alkalmazni. Ez lehet például napelem, hőszivattyú, napkollektor is. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor legjobb esetben is csak CC, azaz korszerű besorolást kaphat a házunk, ami még nem elég a használatbavételi engedély megszerzéséhez.  A használatba vett ingatlanokra nem kötelező érvényű egyik energetikai szint elérése sem, ugyanakkor mérlegelendő a havi rezsi költségek csökkentése, villanyszámla esetén akár megszüntetése, vagy az ingatlanunk értékének növelése érdekében, hiszen az új ingatlanok értéke jelentősen megnövekedik.  Érdemes a 25%-os törvénynek való megfeleléshez a napelem mellett letenni voksunkat, hiszen hosszútávon ez minősül az egyik legjobb befektetésnek a villanyszámlánk megszüntetésével, minimalizálásával. 

Sokak kedvezőtlenül ítélik meg az új törvényt, pedig ha jobban belegondolunk, a hagyományos gázfűtés kivitelezése is költséges (gondolva a terveztetések, a gázbekötés, a kémény építés, a kazán, a cirkó, ezek engedélyeztetésére és költségeire...). Ráadásul nem csak fűteni, hanem hűteni is szeretnénk gyakran otthonunkat, így egy klímaberendezésbe gyakori, hogy beruházunk. Mindez kiváltható egy hőszivattyú segítségével, mely hűteni és fűteni is képes. Az elektromos fűtésünk, vagy akár az egész házunk áramellátását biztosíthatjuk napelemek segítségével, így pályázati támogatások nélkül 7-10 év alatt megtérülhet a jelenlegi szaldós elszámolásban rendszerünk, a villanyszámlánkat 0-ra reprodukálva.  Fontos azonban, hogy 2024 előtt szaldós elszámolásra számíthat az, aki beruház egy napelemes rendszerbe, ám utána bruttó elszámolás várható. Az éves szaldós elszámolás azt jelenti, hogy az áramszolgáltatónknál az elszámolási periódus akár egy éves időszakra is meghatározható. Az éves elszámolás évente egyszeri elszámolást és számlázást eredményez, ami ideálisan megtervezett rendszer esetében a megtermelt és elfogyasztott villamosenergia egyenlősége miatt éves 0 Ft vagy éves közel 0 Ft villanyszámlával jár. Így 2024 előtt mindenképp érdemes a napelem mellett letenni voksunkat. 

Íme 7 ok, hogy miért érdemes elektromos fűtéséhez napelemet telepíteni:

• A legalapvetőbb: környezetbarát megoldás. Minél több és több lakos, intézmény dönt úgy, hogy megújuló, zöld energiával kívánja csillapítani energiaéhségét, annál kevesebb, a környezet számára terhelő előállításra lesz szükség. Napjainkban már szükségessé vált a CO2 terhelés csökkentése, melyre a napelem remek lehetőséget kínál.
• A villanyszámla és a fűtésszámla is minimalizálható, megszüntethető vele
• Költséghatékony befektetés: Megtérülési ideje kedvező, rezsi költségei jelentősen csökkenthetők.
• Nem, vagy minimális karbantartást igényel
• Infrapanel alkalmazása esetén az infrafűtésnek  jótékony élettani hatásai is vannak. Javítja a vérkeringést, csökkenti a gyulladást. Porallergia esetén is ideális, ugyanis működési elvéből adódóan, kevesebb a szálló por, mint a hagyományos fűtési rendszereknél. 
• Több megoldásnál helyiségenként egyedi, szabályozható fűtés biztosított.
• Kisebb klíma költséget eredményez: Az elektromos fűtéshez a tetőn elhelyezett napelemek további előnye, hogy az árnyékoló hatásuk miatt nyáron nem melegszik fel annyira a tető, így alatta a lakás sem = kevesebbet költesz klimatizálásra!

Az elektromos fűtés már önmagában is egy modern megoldás, azonban napelemmel alkalmazva lényegesen kifizetődőbb. Kérje szakértőink segítségét! Ráadásul napelemet most kedvező kamatozású hitellel és támogatással is vásárolhat! Kérje szakértőnk segítségét, helyszíni felmérésünk díjmentes! 

Generál kivitelezőként is javasoljuk ezt a megoldást, hiszen esztétikailag és praktikumilag is sokat ad az ingatlan értékéhez. Ön generál kivitelező? Kérje nyugodtan szakmai segítségünket!