A hőszivattyúk az ingyenesen elérhető energiát hasznosítják, ami a természetben megtalálható. Ez a fűtési- és melegvíz-készítési módszer leggazdaságosabb, leghatékonyabb és legkörnyezettudatosabb módja napjainkban.
A hőszivattyúk térnyerése az elmúlt években tagadhatatlan. Ennek oka, hogy ez egy olyan energetikai berendezés, ami a környezet hőenergiáját hasznosítja épületek fűtésére, hűtésére, vagy melegvíz előállítására. Manapság elterjedtebbek azok a típusok, amelyek a levegőből vagy a talajvízből nyerik a hőenergiát, mivel ezek telepítése olcsóbb és egyszerűbb. Azonban a szabályozás 2020-ban történt változásával a geotermikus fűtési rendszerek és geotermikus hőszivattyús technológiák népszerűsége is nőtt.
A hőszivattyú technológia jól optimalizálható különböző épületméretekre és különböző hőfelhasználási igényekre. A nagyméretű ipari létesítmények esetében a split- vagy osztott rendszerek használata az optimális, míg a monoblokk hőszivattyúk kitűnően alkalmasak egy lakás vagy családi ház kazánjának kiváltására (akár egy medence fűtését is biztosítva).
Jelentős fűtési megtakarítást garantálnak azzal, hogy a földben, talajvízben és a levegőben rejtőző természetes energiát hasznosítják. A hőszivattyúk működésének célja tehát nem más, mint hogy ezt a hőt/energiát elvonják és fűtésre alkalmas hőmérsékleten leadják a ház belsejében. Alacsony környezeti hőmérsékletben is hatékonyan működnek, így a kívánt energiamennyiség akár 75%-át fedezni tudják a környezetből és mindösszesen a fennmaradó 25%-ot kell elektromos árammal pótolni. Ezzel jelentősen csökkenti a károsanyagkibocsátást.
A hőszivattyú és a rendszerhez tartozó inverteres kompresszor üzemeltetéséhez ugyan kell áram, de a működéshez felhasznált 1 egység áramból akár 3-4 egység fűtési energia állítható elő.
Általánosságban elmondható, hogy egy új építésű családi házban, ahol az éves hőigény (azaz energiafogyasztás) 100 kWh/m2/év alatt van, 100 négyzetméterre egy 8 kW-os hőszivattyú elegendő lehet, beleértve egy 4 fős család melegvíz igényét is. Ez azt jelenti, hogy az éves fűtési energia fogyasztás nagyjából 4000 KWh. Ráadásul a kormány támogatja a megújuló energiával történő fűtést, így hőszivattyú használata esetén igénybe vehetők a kedvezményes H és B Geo tarifák.
A hőszivattyúk fűtésre és hűtésre egyaránt alkalmazhatók.
Hőleadó felületek fűtésre: padlófűtés, mennyezet fűtés, fancoil
Hőleadó felületek hűtésre: mennyezet hűtés, fancoil
A hűtési folyamat során az eddig ismert körforgás megfordul és a hőszivattyú a fűtési rendszerből kivont hőt a típustól függő hőforrásba juttatja vissza a kompresszor segítségével. A korábban cseppfolyósítóként funkcionáló egység a hűtési ciklus közben párologtatóvá alakul. A szoba melegét a hűtőközegnek adja át és gázhalmazállapotú hűtőközeget kondenzátorba vezetik majd a hőcserélőbe, ami a folyamat végén visszajuttattja a szobából kivont hőt a földbe.
A bal oldalon látható az elpárologtató, ez maga a hőforrás.
Középen helyezkedik el a kompresszor, aminek az elektromos áram rásegítésben van szerepe.
Jobb oldalon van a kondenzátor, ez fűtési oldalnak adja le az energiát.
Alul található az expanziós szelep, ami a kondenzátorból érkező melegvizet lehűti, majd visszajuttatja az elpárologtatóba.
HŐSZIVATTYÚ MŰKÖDÉSI FOLYAMATA
Az elpárologtatón keresztül a rendszer energiát/környezeti hőt vesz fel az adott hőforrásból (talaj,víz,levegő) majd egy magasabb hőmérsékleten elpárologtatja, így gáz halmazállapotúvá válik.
Ezután kapcsolódik be a kompresszor, ami villamos energiát felhasználva a képződő párát besűríti. Ebben a zárt térben a gáz molekulák egymáshoz szorulnak a növekvő nyomás következtében, ami hőmérséklet- növekedéssel jár. Ezt a keletkező hőt juttatja tovább a rendszer a kondenzátorhoz.
A kondenzátorban a gáz átadja a hőt a fűtési rendszernek, kicsapódik és melegvíz formájában távozik. Itt a fűtővíz akár 35-40 fokos is lehet.
Végül ez az eltávozott melegvíz az expanziós szelepen keresztül lehűl, majd tovább kerül az elpárologtatóba és a folyamat kezdődik előröl.
A hőszivattyús technológia tehát tulajdonképpen fordítottja a hűtőgép működési elvének.
Míg a hűtőgép a meleg levegőt szállítja a készüléken kívülre a készülék belsejéből, addig hőszivattyú a külső környezetből vonja ki a hőt és szállítja azt az épület belsejébe. A talaj-, talajvíz- vagy a légkör hőjét a hűtőközeg elnyeli, majd a kompresszió után kibocsátja. Összefoglalva tehát a hőszivattyú működése négy lépésben foglalható össze: párologtatás, sűrítés, cseppfolyósítás, oldódás.
megújuló energia, így óvjuk környezetünket
olcsó az üzemeltetése
fűtésre, hűtésre és melegvíz termelésre is alkalmas eszköz
a fűtés hőszivattyúval egy kényelmes és biztonságos megoldás (nincs szénmonoxid veszély)
3 féle megoldás közül választhat az, aki hőszivattyú rendszerben gondolkozik. Vannak a víz-víz, a talaj-víz és a levegő-víz gépek.
A 3 különböző technológiájú eszköz más-más közegből nyeri ki az energiát. Az elmúlt évek során mindhárom technológiát kipróbáltuk és telepítettük ügyfeleinknél. Így volt arra lehetőségünk, hogy elegendő tapasztalatot gyűjtsünk. A víz-víz és a talaj-víz hőszivattyúk sokkal költségesebb beruházást igényelnek, bizonyos esetben engedélykötelesek. Éppen ezért a levegős hőszivattyúk telepítését javasoljuk, hiszen a beruházás kedvezőbb, kiépítése pedig sokkal egyszerűbb. Nagy előnye ezeknek a gépeknek, hogy kedvezményes villamos tarifa is igényelhető az üzemeltetéshez GEO vagy H tarifa formájában.
Fontos még a megfelelő hőleadó felület kiválasztása is, hogy a hőszivattyúhoz megfelelő működést biztosítsunk. Általában új építésű ingatlanoknál a legegyszerűbb és a leghatékonyabb a rendszer kiépítése, de bizonyos esetekben meglévő ingatlanok fűtési rendszerének felújításnál is megvalósítható a korszerűsítés.
Összefoglalva a hőszivattyús fűtés hűtés az egyik legkorszerűbb megoldás. Igen komplex tervezést igényel amennyiben egy jól működő rendszert szeretnénk otthonukban, így célszerű szakember segítségét kérni! A gépész tervező megfelelően méretezni tudja a hőszivattyús rendszert, így biztosított, hogy a végeredmény egy jól működő fűtési rendszer legyen.