A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közzétette hivatalos oldalán a 2020-as év energiafelhasználására vonatkozó éves statisztikát, mely kedvező adatokat tár elénk a megújuló energiafelhasználást illetően. Elértük ugyanis a megújuló energiaforrásból előállított energiafelhasználásnak 13.9%-os részarányát, melynek köszönhetően Magyarország sikeresen teljesítette az erre vonatkozó, megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK 2020-as célkitűzését.

    2020-ban összességében 451 673 TJ termeltek az elsődleges energiahordozók, melyek magukba foglalják a nukleáris, földgáz, kőolaj és kőolaj-termékek, szén és szén-termékek, a megújuló energiaforrások és nem megújuló hulladék által termelt energiát. Ezeknek aránya is megváltozott, a megújuló energiaforrások termelése 1.4%-os növekedést mutat, míg a fosszilis energiahordozók 5.7%-kal, a nukleáris pedig 1.5%-kal kisebb arányban jelentek meg a statisztikában.

    Az importfüggőség mértékét is sikerült mérsékelnünk, hiszen bár a kőolaj nettó importja 5 917 k-t-ról mindössze 5 901 kt-ra csökkent, a villamosenergia felhasználásán belül a nettó import aránya 26.8%-ról 25.1%-ra esett vissza, így importfüggőségünk 69.1%-ról 56.2%-ra csökkent.

    A primer belföldi felhasználást illetően is biztatók a mutatók, hiszen a korábbi évhez képest az elsődleges megújuló energiaforrások felhasználása 4.6%-kal nagyobb értéket hozott, míg a nukleáris energia felhasználásában 1.5%-os, a villamos energia nettó importjában pedig 7.2%-os visszaesés tapasztalható.

    A primer belföldi felhasználás az alábbiak szerint alakult 2020-ban:

    67.9% - fosszilis energiahordozók

    16% - nukleáris energia

    11.2% - megújuló energiaforrás

    3.8% - villamosenergia import

    1.1% - nem-megújuló hulladékok és egyéb forrás

     

    Ami még meghökkentő adat, hogy míg a villamosenergia-termelés mennyiségét illetően a megújuló energiaforrás önmagában 17.9%-os növekedést mutat, addig ezen belül is a napelem termelte energia jelentős mértékben, 64.3%-kal meghaladta az előző évben termelt mennyiséget.

    Jobban belegondolva azonban nem is olyan meglepő ez, hiszen egyre többen felismerik, mekkora lehetőség rejlik a saját napelem rendszer kiépítésében.

    A teljes statisztika itt tekinthető meg.

    napelem tisztítás

     

    A napelemek rendkívül nagy előnye, hogy lakossági felhasználás esetén nem szorulnak tisztításra. Mivel a koszolódás mértéke elenyésző, így alig beszélhetünk hatékonyságvesztésről, de még ha komolyabb koszréteggel számolunk is, azt egy kisebb eső egyhamar megoldja számunkra, így nem kell a tetőn, vödörrel a kézben egyensúlyozva arra összpontosítani, hogy leesésünk előtt minél nagyobb felületet megtisztítsunk.

    Ha már olyan fokú hatásveszteséget tapasztalunk, amitől elengedhetetlenné válik a napelem tisztítása, akkor is vegyünk figyelembe néhány alapvető szabályt, ugyanis bár jót akarunk, komoly károkat okozhatunk a napelemekben, így jóval nagyobb lesz veszteségünk, mint a gyengébb hatásfok miatti kiesés.

    • A napelem nem tisztítható akkor, amikor fel vannak forrósodva a panelek, ugyanis a hideg víz hatására könnyen megrepedhetnek.
    • Mellőzzük a maró hatású tisztítószerek használatát, a durva szivacsokat, ugyanis megkarcolják a felületet. Ugyanez igaz akkor is, ha szárazon próbáljuk meg tisztítani.
    • A magasnyomású mosó és a gőztisztító még csak véletlenül se kerüljön elő erre a célra.
    • A kemény víz is a napelem panelek ellensége, hiszen az ásványi anyagok kikristályosodhatnak a felületen, így ellenkező hatást váltunk ki, mint szerettünk volna.

    Ha biztosra akarunk menni, mindenképp bízzunk meg egy ezzel foglalkozó céget, ugyanis nem csak a szakértelmet, de az erre alkalmas berendezéseket is meg kell fizetni, arról nem is beszélve, hogy a tetőn ickázni meglehetősen veszélyes mulatság.

    A napenergia egy olyan megújuló energiaforrása a Földnek, mely a Nap hő és fényforrásából táplálkozva állítja elő az emberiség életében egyre nagyobb szerepet játszó elektromosságot is. A fosszilis tüzelőanyagok, mint a szén, a kőolaj és a földgáz, jelentős mértékű függést alakítottak ki az országokban, melyek egyre nagyobb ütemben igényelték a nemmegújuló energiaforrások kitermelését és felhasználását, gyorsan merítve ezzel a készletet. A napenergia hangsúlyosabbá tétele kulcsfontosságú szerepet játszik ezen függés mérséklésében, megszüntetésében, hiszen megújuló energiaforrás lévén korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll, felhasználása pedig nem jár károsanyag-kibocsátással sem.

    Hogyan használható fel a napenergia?

    Passzív felhasználás

    A napenergia passzív felhasználása során az üvegházhatásra bízzuk a hőtermelést, melynek kialakításában szerepet játszik az épület tájolása – a Föld északi féltekén a déli tájolás javasolt –, a nyílászárók – minél nagyobb felületen tudja befogadni a ház az érkező napsugarakat, annál erősebb lesz az üvegházhatás –, valamint a hőszigetelés is, hiszen figyelmet kell szentelnünk az így megtermelt hő benntartására is.

    Aktív felhasználás

    Az aktív felhasználáshoz szükséges egy ehhez kifejlesztett eszköz, mint a napkollektor, vagy a napelem. A napkollektor célja, hogy a napenergiát hőenergiává alakítsa, míg a napelem a napsugarak hatására átalakítja az így szerzett energiát elektromos energiává.

     

    Miért éri meg a napelem?

    A napelem egy úgynevezett fotovoltaikus berendezés, ami azt jelenti, hogy a napfényt felfogva egyenárammá, majd egy inverter segítségével háztartásukban is használható váltakozó árammá alakítja azt. Ebből következik, hogy a mindenki számára rendelkezésre álló, ingyenes napenergia akár nullára is redukálhatja villanyszámlánkat, mentesülve ezzel a közüzemtől való függéstől. Olyan egyszeri befektetés ez, mely könnyen megtérül, és nemcsak vállalkozások, hanem háztartások számára is elérhető. Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2050-re a napenergia 60%-ban fedezi majd energiaellátásunk, így számos pályázat segít a napelem rendszer telepítésében, hogy széles körben elterjedhessen a napelem, így csökkentve radikálisan karbonlábnyomunkat.