A Stanford Egyetem kutatója, Mark Z. Jacobson 2011-ben azzal hívta fel magára a tudományos és a szélesebb közvélemény figyelmét is, hogy azt állította, a jelenlegi technológiák elegendők a világ energetikai fordulatához. Kutatótársával együtt úgy számolt, legfeljebb négy évtized kell ahhoz, hogy mindenütt búcsút mondhassanak a fosszilis hordozóknak.

Most még inkább ráfeküdtek a témára. Vele együtt 27-en dolgoztak annak tudományos igényű kalkulálásán, hogy 2050-re a világ legnagyobb része már csak megújulókkal, napelemekkel üzemel majd. Munkájuk azért figyelemre méltó, mert átfogóan elemzi az energiafordulat előzményeit és várható következményeit is.

Szél, víz, napsütés: a négy őselemből legalább kettőnek is köszönhető lesz az, ha teljesülnek a stanfordi számítások. Ezek alapján 2050-re a világon már 139 ország csak a megújulókat, napelemeket fogja használni energiatermelésre. Köztük olyan hatalmas és ezért a károsanyag-kibocsátásban is élenjáró államok, mint Kína és az USA, szintén elköszön majd a fosszilis hordozóktól. A most megjelent tanulmánnyal kapcsolatban az első kritikák megjegyzik, hogy sem a nukleáris energiával, sem a bioüzemanyagokkal mint lehetséges forrásokkal nem számol. A kutatócsapat válasza az, hogy kizárólag olyan forrásokat vettek figyelembe az energetikai átállás modellezéséhez, amelyek egyáltalán nem szennyezik a levegőt, és így sem az emberek vagy más élőlények egészségét nem károsítják. A nukleáris energia pedig drága, az erőművek létesítése pedig hosszú évekig is eltart. Modelljükben viszont nincs ennyi ideje ennek az energiaforrásnak.

Minden villamos energiával működik, a hő még beleférhet

A kutatócsapat azt valószínűsíti, hogy 2050-re a világon szinte mindent villamos energiával fognak hajtani, legfeljebb a hőenergia közvetlen és környezetbarát felhasználása jöhet még szóba. 139 ország pedig teljes egészében megújulókra -napelemre - építi energiagazdálkodását. Ez talán nem is tűnik olyan vakmerő elgondolásnak annak tükrében, hogy négy ország már megvalósította az átállást.

A tudósok most azt állítják, hogy a 2050-ig megvalósuló napelemes átmenet fokozatos lesz, viszont elkerülhetetlen. A fosszilis hordozók tartalékainak elapadásával a világ számos pontján társadalmi és gazdasági instabilitás következne be. Ez viszont kivédhető, ha az országok teret adnak a napelemek termelésének, és ennek józan belátása fogja a világot a tiszta energia felé terelni.

A kutatók ugyanakkor megjegyzik: átállásra felvázolt modelljük nem megjósolja, mi fog vagy minek kell történnie. Csupán azt a levezetést tartalmazza, hogy miért éri, illetve miért kellene hogy megérje az országoknak a szél-, víz- és napenergia hármasára átállni a következő évtizedekben.
Ez pedig hatalmas előrelépést jelent a klímaváltozás, a légszennyezés és az energiabiztonság problémáinak megoldásában” – mondja Jacobson professzor.

Forrás: origo.hu