Az energiaszegénység kockázatának kitett 87 ezer család kaphat várhatóan vissza nem térítendő EU-s támogatást nyártól, akik közül 70 ezer napelemeket telepíthet, 17 ezer pedig a napelemet a fűtési rendszerek korszerűsítésével összekapcsolva juthat támogatáshoz – jelentette be ma Steiner Attila egy budapesti tájékoztatón.

Amint az a Magyar Közlönyben is megjelent már: a magyar RRF-terv kilenc fő komponensből áll (közte az energetika-zöld átállás), a teljes program finanszírozásához szükséges becsült forrásigény 5760 milliárd forint.

Steiner jelzése arra utal, hogy az f) komponensre (energetika, zöld átállás) összességében több százmilliárdos keret lesz, és ebből több tízmillliárdot tesz ki a lakossági napelemes beruházások támogatása. A többi rész az áramhálózat korszerűsítésére (rendszerirányítás, átviteli rendszerek), okosmérők elterjesztésére, illetve új napelemes kapacitások (parkok építésére) mehet.

Az, hogy idén nyártól új lakossági napelemes pályázat várható, már tavaly ősszel elhangzott, ahogy az is, hogy abban szociális szempontokat is fognak érvényesíteni, azaz nem minden régióban lesznek egységesek a támogatási feltételek. Akkor az volt a cél, hogy a pályázati forrás felhasználásával egy adott családi ház energiafelhasználása 30-40%-kal csökkenjen, és ehhez igazodna majd a pályázatba épített támogatási intenzitást (tehát a támogatási intenzitás nem 30-40%-os lenne, hanem várhatóan magasabb). Az alábbi pályázati keretekből az rajzolódik ki, hogy a támogatás és a nettóról bruttó elszámolásra való eltérés együttesen azt célozza, hogy egy átlagos család áramszámlája feleződjön. 

Magyarországon a légszennyezés évente 13 ezer ember korai halálát okozza és ezek az emberek átlagosan mintegy 12 évet veszítenek az életükből. A rossz levegő évi egymillió megbetegedésért is felelős. Az ezek miatti gazdasági károk pedig meghaladják az évi 1500 milliárd forintot. Az energiaszegénység és a környezetkárosító fűtési rendszerek működetése súlyos légszennyezési és egyéb problémákat okoznak, melyek radikális csökkentésére szükség van.

Stratégiai cél, hogy 2035-re legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemmel. Szintén stratégiai cél, hogy a lakossági hőszivattyúk beépített kapacitása 2030-ra közel 400 MW-ra nőjön (2017-ben 45-50 MW-ról).

Lakossági napelemes rendszerek beruházási támogatása

A leírás szerint az átlagos áramfogyasztással rendelkező (legalább 3000-4000 kWh/év) családok 3-4 kWp névleges kapacitású napelemes beruházásait magas intenzitású vissza nem térítendő támogatással javasolt ösztönözni.

A program keretében támogatható tevékenységek köre: tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás kiváltását célzó napelemes rendszer inverterrel, tartószerkezettel, a tervezés, engedélyeztetés és a kivitelezés tevékenységével.

Egyéb intézkedések és hatások: A direkt beruházási támogatás biztosításával párhuzamosan az érintett körben a nettó szaldó elszámolás (indirekt támogatási eszköz) kivezetését is kezdeményezzük. Ez azt jelenti, hogy mivel vissza nem térítedő támogatást kap az adott kedvezményezett, ezért cserébe csak a bruttó elszámolási rendszerbe csatlakozhat a napelemes beruházás megvalósításával.

A fenti program egy kedvezményezett háztartásnál az átlagosan évi 132-176 e Ft áramköltségéből legalább 66-88 e Ft áramszámla megtakarítást és – a bruttó elszámolás bevezetése miatti – bevételt keletkeztet, azaz az éves áramköltség 50%-a kerülhet megtakarításra - emeli ki az anyag.

Teljes cikk és forrás: portfolio.hu