A napelemek tartószerkezete alapjáraton nem kap sok figyelmet, hiszen a napelem típusok, inverterek típusok és az ezekhez kapcsolód technikai részletek kapnak hangsúlyos szerepet, akkor, mikor napelemes rendszerekről beszélünk. Azonban komoly szerep hárul a tartó elemekre is, hiszen nélkülük nem is beszélhetnénk megbízható, tartós napelemes rendszerekről.  A napelemmel történő energiatermelés napjaink egyik legjobb megoldása a megújuló energiákból fedezett áramelőállításra. Ráadásul számos kedvező pályázati konstrukció is elérhető egy napelem rendszer kiépítésére, így egyre elterjedtebb hazánkban.  A napelemes panelek és az inverter mellett a tartószerkezet is a rendszer fő részét képezi. 

 
A tartószerkezeti rendszer garantálja számunkra azt, hogy a talajra vagy éppen családi házunkra telepített rendszerünk akár több évtized múlva is ugyanolyan stabilan és ugyanabban a pozícióban tartsa a napelem paneleket. A napelem paneleknek ugyanis még szélsőséges időjárási körülmények között is stabilan, a megfelelő szögben kell állniuk, ellenkező esetben a rendszer épsége és hatékonysága is csorbulhat. Emiatt a tartószerkezetekkel szemben támasztott legalapvetőbb elvárás, hogy anyagukat tekintve teljesen rozsdamentesek legyenek. Tovább a várható hőtágulást is megfelelően kell kezeljék az alkotóelemek.
A napelemek és az ezeket tartó szerkezet tömege adott, ezért már a tervezés során fel kell mérni, hogy a tető milyen teherbírással rendelkezik, és képes-e fogadni az új rendszert. Ha igen, akkor a fedésre felhasznált anyagnak megfelelő rögzítési módot kell választani. Szintén a tervek elkészítésekor kell kiszámolni a tartószerkezetre eső terhelést, mely nemcsak a panelek tömegét jelenti, hanem a várható hómennyiség súlyát, és a széllökések erejét is. A napelem rendszer telepítése során biztosítani kell az optimális tájolást és dőlésszöget. Ehhez olyan módon kell kiválasztani a felhasznált rögzítési módot, hogy az beleférjen a megrendelő költségvetésébe. A fentiek alapján többféle rögzítési típusról beszélhetünk. Ha a napelemek tájolása és dőlésszöge állandó, akkor fix-, ha a nap útját követi, akkor pedig napkövető tartószerkezetről beszélhetünk. A hordozófelület típusától függően a napelemes rendszer felkerülhet hagyományos tetőzetre, lapostetőre, illetve földre is telepíthető.
 
Magyarországon a napelemek ideális tájolása déli irányú, és dőlésszöge nagyjából 35 fokos.  A napelem paneleket gyakran azonban nem megfelelő szögben éri a napsugárzás. Ennek a problémának a megoldására született meg a napkövető tartószerkezet, ahol elektromos energiával működő motorok fordítják a paneleket a kívánt irányba, beállítva a dőlést is.
A fix rendszerekkel szemben a Nap útját követő tartónak előnyei és hátrányai is vannak. Előnye a jobb hatásfok, jobban éri a Nap energiája, ezért magasabb a megtermelt energiamennyiség. Hátránya a drágább kiépítési költség, illetve a motorok is áramot fogyasztanak, így költségesebb a rendszer fenntartása is.  Napkövető tartószerkezeteket általában földre-, vagy lapostetőre telepített rendszereknél szerelnek fel, indokolt esetben. 

 
Típusai
 
Ferde tetőre szerelt tartószerkezetek
A ferde tetőkre való telepítés esetén alapvető kérdés a tetőszerkezet megfelelő állapota. Ennek oka, hogy a tetőnek magának is ki kell bírnia ugyanazt az idő intervallumot, amit a rászerelt tetőszerkezetnek. Ezzel komoly költségektől óvhatjuk meg magunkat a jövőben. Nem véletlen, hogy már a tervezési fázisban szokás bevizsgálni a tetőszerkezet kialakítását és teherbírását is. A hagyományos, ferde tetőre szerelt tartószerkezeteknél az alapokat a cserepek alá beszerelt szarufakampók jelentik, ezek fogják az alumíniumsíneket a felületre. A sínekre kerülnek rá a panelek, a rögzítésükről csavarok és leszorítók gondoskodnak. Ha a tetőt nem cserép fedi, hanem cserepeslemez, zsindely, pala, trapézlemez vagy más típusú fedőanyag, akkor eltérő rögzítőelemek szükségesek. Ezek mindig illeszkednek a tetőzet anyagához, és a felfogatási lehetőségekhez.

Lapos tetőre szerelt tartószerkezetek
A lapostetőkre szerelt napelemeknél nem a tető dőlése biztosítja a megfelelő szöget, hanem a tartószerkezetet kell döntve felállítani. Ennek előnye, hogy mind a tájolás, mind a dőlésszög ideálisan beállítható.A lesúlyozott tartószerkezet kialakításakor tulajdonképpen betonsúlyokhoz kerül rögzítésre a tartószerkezet, tehát mintegy horgonyként tekinthetünk a beton elemekre, amik helyükön tartják az elemeket. Lesúlyozott szerkezetek esetében komoly tervező mérnöki munkát igényel a kellő súlyú és mennyiségű betonelem meghatározása, amit összhangba kell hozni a tetőszerkezet teherbírásával is.A lehorganyzott tartószerkezet esetén a lapos tetőhöz kerül rögzítésre a tartószerkezet, de az időjárási viszontagságok kivédése érdekében jóval nagyobb igénybevételnek kell megfelelnie ezeknek a szerkezeteknek, mint a ferde tetős változatok esetén. 
 

Földre szerelt tartószerkezetek

 Ideális dőlésszög és tájolás ebben az esetben is kiválasztható, illetve a panelek szabadon bővíthetők a rendelkezésre álló terület erejéig.Földi telepítés esetén a tartószerkezeteket rendszerint betonozzák, vagy talajcsavarokkal rögzítik a felszínre. A telepítés összetettségéből és a helyi adottságokból adódó speciális igények miatt ezeket a napelem tartó rendszereket a kivitelezők alaposabban megtervezik, hogy ellenálljanak az időjárás szélsőségeinek.A napállást követő tartószerkezetek egy speciális típusnak tekinthetők, hiszen rendkívül összetettek, számos mozgó alkatrészt tartalmaznak, miközben meg kell felelniük a magas igényeknek tartósság és strapabíróság terén is. Nem véletlen, hogy ezek miatt ez az egyik legköltségesebb telepítési mód.