Mi a helyzet Magyarországon a megújuló energia használatával az EU többi országához képest? Hogy reagálunk erre Mi?
Az Európai Unió tagjaként Magyarország is kötelezettséget vállalt arra, hogy energiafelhasználásának meghatározott részét a jövőben megújuló energiaforrásokból fedezi. A tagállami kötelezettségeket meghatározó, úgynevezett megújuló irányelv alapján 2020-ban Magyarországnak az energiafogyasztás 13 százalékát kellett megújuló energiaforrásokból fedeznie.
Magyarország egész jól teljesített a 2020-as cél elérésével, pár százalékponttal maradt le a kitűzött 13%-os vállalástól. Az Eurostat angol nyelvű közleményében azonban lényeges trendekre mutatott rá: A megújulók részesedése 2015-ben volt a legmagasabb (14,5%), azóta a részarányunk csökkenő tendenciát mutatott. 2016-ban 14,3%, 2017-ben 13,5%, 2018-ban pedig 12,5% volt megújulók részaránya a teljes energiafogyasztásból. Az OECD országjelentése szerint Magyarország energiaellátásának kétharmada származott fosszilis tüzelőanyagokból 2018-ban.
2019-ben nagyjából a harmadát, mintegy 34 százalékot adtak ki az uniós áramelőállításban a megújulók – ez főleg víz- és szélenergiából származott, azonban a napenergia hangsúlya is jelentősen nőtt az évek során. A tagállamok zöméhez képest Magyarország azonban hátul teljesít a megújuló energia használatában. Ha az elmúlt időszak pályázati lehetőségeit nézzük, látható, hogy az ország próbálja csökkenteni lemaradását és növelni a megújulók számát különböző pályázati lehetőségek segítségével. 2021-ben is vannak és lesznek is még pályázatok, melyek támogatják a megújuló energia használatát, többek között a napelem telepítésre is igénybe vehetők. Gondoljunk például az otthonfelújítási támogatásra vagy a kkv-k számára szóló VINOP-1.2.1-21. Mi több, az otthonfelújítási támogatás igénylésénél napelem telepítés esetében SZALDÓ elszámolásban marad, aki gyorsan cselekszik és 2021 június 30-ig teljesíti a feltételeket. Aki úgy telepít a kedvezmény igénybevételével napelemes rendszert, hogy 2021 június 30-ig rendelkezik a szükséges nyilatkozatokkal, az még benne marad a szaldó elszámolásban, aki ezután szerzi meg az engedélyeket, az már a bruttó elszámolás hatálya alá fog esni. Aki teheti, annak megéri élni a pályázatok adta lehetőségekkel, főként szaldó elszámolás mellett, hiszen napelem rendszerének megtérülése jelentősen csökken.
Kérje szakértőink segítségét, díjmentes helyszíni felméréssel és szakmai tanácsadással segítik Önt a döntésben!